Közelebb léptünk egyet az euróhoz

Vége a kamatcsökkentésnek, túl sok a kockázat

Varga Mihály jegybankelnök
ismerteti a döntést
Fotó: MNB Youtube csatornája
2026. szeptember 23. Új inflációs célt jelentett be tegnap a Magyar Nemzeti Bank, ami az euró bevezetését szolgálja. A tegnapi kamatdöntő ülésen nem változtatott az alapkamaton a Monetáris Tanács, és a következő hónapokban sem valószínű a csökkentés, bár a jegybank nyitva hagyta ennek lehetőségét azzal, hogy adatvezérelten dönt majd.

Jelentős döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank az inflációs cél felülvizsgálatát követően. A Monetáris Tanács úgy határozott, hogy az eddig 3 százalék helyett 2028. január 1-jétől 2,5 százalékra csökken a jegybank középtávú inflációs célja – jelentette be Varga Mihály jegybankelnök tegnap, a kamatdöntő ülést követően.

A Tanács változatlanul fenntartja az inflációs cél körüli szimmetrikus, ±1 százalékpontos toleranciasávot. Az elmúlt évtizedben a hazai reálgazdasági fejlettség és az árszínvonal összességében közeledett az eurózóna átlagához. Az inflációs cél csökkentését támogatja a nominális- és reálkonvergencia helyzete. A folytatódó reálgazdasági konvergenciához társuló további fokozatos árszintfelzárkózás elsősorban a szolgáltatások körét érintheti. Az eurózónához képest 0,5 százalékponttal magasabb inflációs cél lehetőséget biztosít arra, hogy az árszintfelzárkózás egy része továbbra is az inflációs többleten keresztül valósulhasson meg, így rövid távon ne jelentsen túlzott terhet a reálgazdaság számára. A döntéssel az MNB inflációs célja illeszkedik a régiós gyakorlatba és közelít az Európai Központi Bank céljához – áll a jegybanki indoklásban.

Az euró bevezetését szolgálja

Az alacsonyabb inflációs cél hosszabb távon mérsékeltebb inflációt, kiszámíthatóbb gazdasági környezetet, alacsonyabb nominális kamatokat és finanszírozási költségeket jelent a magyar gazdaság számára. Ez támogatja a háztartások fogyasztását és a beruházásokat, így hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés biztosításához. Az inflációs cél csökkentése emellett támogatja az euróbevezetési feltételek teljesítését is.

- Ez az első komolyabb döntés a magyar gazdaságirányítás részéről, amely kifejezetten az euró bevezetését szolgálja, és mint ilyen, azonnali forinterősödéshez vezetett. A közeljövőben – legkésőbb a 2027-es költségvetés tervezetében - hasonló elköteleződésnek kell megmutatkozni a fiskális politika részéről is ahhoz, hogy az euró bevezetés, mint célkitűzés hiteles maradjon – reagált a lépésre Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Más döntések is születtek

A Monetáris Tanács arról is határozott, hogy 2027-től évente nyolc kamatdöntő ülést tart. Ez szintén közeledést jelent a nemzetközi gyakorlathoz, és lehetőséget ad a gazdasági alapfolyamatok átfogóbb értékelésére, ezáltal támogatva a hatékony monetáris politikai döntéshozatalt. Ezenkívül a Monetáris Tanács évente nyolc nem kamatdöntő ülés tartásáról határozott. Az Inflációs jelentés megjelenésének rendje nem változik.
Marad az alapkamat

Ugyanakkor az előzetes várakozásoknak megfelelően a jegybanki alapkamatot változatlanul 5,50 százalékon tartották. A kamatfolyosó sem változott, az egynapos (O/N) betéti kamatláb 4,50 százalék, az egynapos hitelkamat pedig 6,50 százalék maradt. Ezzel a lépéssel a nyári hónapok kamatvágásai után (összesen 75 bázispont) először került sor a kamatok tartására.

A döntés hátterét ismertetve Varga Mihály elmondta: az elmúlt hetekben emelkedtek a világpiaci olajárak és az európai gázárak. Az Európai Központi Bank, a Federal Reserve és a Bank of Japan egyaránt 25 bázisponttal emelte az irányadó rátákat. A piaci árazások szerint mindhárom jegybank tovább emelheti az irányadó kamatokat. A régióban a cseh és a lengyel jegybank az irányadó kamat tartásáról döntött szeptemberben. A fejlett piaci hosszú hozamok historikus összevetésben továbbra is magasak.

Az új Inflációs Jelentés előrejelzése alapján a magyar GDP 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,9 százalékkal, 2028-ban pedig 2,8 százalékkal emelkedik. Éves átlagban idén 1,8 százalékon, 2027-ben pedig 3,1 százalékon alakul az áremelkedés üteme. Az infláció a monetáris politikai horizont végére a 2,5 százalékos jegybanki célra mérséklődik.

Túl sok a kocázat

Bár az infláció a jegybanki cél alatt alakul, a magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokolnak. Előretekintve a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább.

Az előretekintő iránymutatás az adatvezérelt döntéshozatallal egészült ki:

- A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez. A Tanács folyamatosan értékeli az inflációs kilátásokat, a globális fejleményeket és a hazai kockázati felárakat, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről – hangsúlyozta Varga Mihály.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője portálunkhoz eljuttatott közleményében hangsúlyozta: az inflációs cél szigorítása első körben azt a kérdést veti fel, hogy a jelenlegi kamatszint elég magas-e az alacsonyabb középtávú cél eléréséhez. A következő hónapokra ezzel az esetleges kamatcsökkentések ügye lekerülhetett az asztalról, de a Monetáris Tanács az adatvezérelt üzemmód alkalmazásával nyitva hagyta az ajtót az esetleges változtatások előtt. A kamatszint további csökkentése ezzel együtt legfőképp az energiaárak forintra gyakorolt nyomásának lényegi enyhülésével következhet be.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok