A hőség növekedési áldozattal is jár
2026. augusztus 4.
Az új kormány nagyon hamar kapott a nyakába egy történelmi összevetésben is méretes válságot. Ez ráadásul az éppen bimbózó gazdasági kilábalást is veszélyezteti. Az energiakrízis ugyanis egészen biztosan növekedési áldozatokkal is jár. Ezt különböző tanulmányok a világ egészére már az előző években is kimutatták.
Az elmúlt napokban a gyorsan változó helyzet miatt hullámvasúton érezhettük magunkat. Főként a paksi atomerőmű fennállása óta először elkerülhetetlenné váló teljes leállítása borzolhatta a kedélyeket. A miniszterelnök legutóbbi bejelentése (ismét) némi reményt kelthetett. Magyar Péter ugyanis azt jelezte, hogy hétfőn Paksnál és Budapestnél is stagnált, vagyis legalább nem esett tovább a Duna vízszintje. Az utolsó paksi turbina továbbra is termel, napi 246 megawattos teljesítménnyel. A következő napokra vonatkozó vízügyi előrejelzések pedig kissé optimistábbak lettek.
A nyolc turbina közül az utolsó működtetésére azért van lehetőség, mert a szivattyúk kikapacsolásával 8-10 centimétert emelkedett a belső vízszint. Azért lenne jó, ha legalább ezzel az egy blokkal sikerülne kitartani, mert minél hosszabb idő telik el a teljes leállítás és az újraindítás között, annál valószínűbb, hogy jelentősebb időt vesz igénybe az újraindítás. Jelenleg természetesen az a legfontosabb, hogy semmiképpen se omoljon össze az áramellátási rendszer, de – mint mindig – a krízis elhárítása nem olcsó.
A magyar energiamixnek köszönhetően a napsütéses órákban még exportálni is tudunk. Ahogy csökken a napsütés erőssége, úgy szorulunk egyre inkább importra. A szükséges pótlást az MVM tőzsdei áron és hosszabb távú szerződések alapján biztosítja. A plusz költséget a minniszterelnök napi 50 milliárd forint becsülte, de a Sándor-palotában tartott sajtótájékoztatón már annak a reményének adott hangot, hogy vélhetően sikerül ezalatt maradni.
Mint kiderült, a legolcsóbb az atomenergia, ezt követik a napelemek. Szükség esetén a régi, esetenként évek óta nem működő erőművek, illetve blokkok is elindíthatóak, de azok drágábban termelnek a jelenlegi világpiaci árnál. Nem csak az árról van szó, hanem az ellátás biztonságáról – hangsúlyozta Magyar Péter. Az ikerdeficit kialakulásának lehetőségét felvető újságírói kérdésre elmondta, hogy amióta a Tisza van kormányon a magyar költségvetés minden hónapban többlettel zárt. Ez így lesz júliusban (ez az adat még nem került nyilvánosságra, de a miniszterelnöknek már róla információja), és ebben reménykednek augusztusban is.
Kapitány István, pénzügyminiszter tudatta, hogy a cégek az első összesítés szerint mintegy 250 megawattnyi önkéntes fogyasztáscsökkentési vállaltak Az újonnan érkező felajánlásokkal pedig ez az érték már 400-500 megawatt közé emelkedhet. Közzétette azt is, hogy a Mol TVK 63 megawattos, a Samsung SDI 32.8 megawattos, a MÁV pályaműködtetési társasága 22,5 megawattos, az SK és az Audi Hungaria 22 megawattos csökkentést vállalt.
Az előbbiek alapján az energiakrízis egészen biztosan növekedési áldozatokkal is jár. Nem mindegy persze, hogy a jelenlegi válság meddig tart. Tavaly több tanulmányban is kimutatták, hogy a hőség önmagában is visszaveti a növekedést. A termelékenység csökkenése miatt az Allianz elemzése szerint minden egyes, 32 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű nap hatása fél napos sztrájknak felel meg. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) arra jutott, hogy a hőstressz világszerte 2,2 százalékkal csökkenti a potenciális munkaidőt.
Magyarországnak mindenesetre biztosan nem használnak az extrém időjárás miatti kiesések. Legyen az itt, vagy akár fontos gazdasági partnereinknél. Különösen annak tükrében, hogy a legutolsó adat szerint az idei második negyedévben mindössze 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első három hónapos periódushoz képest. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta, ennél valamivel nagyobb dinamikára számítottak.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy ez zsinórban már az ötödik háromhónapos periódus volt, amikor bővülni tudott a gazdaság, közel három év cikk-cakkos stagnálást követően. A GDP idei növekedését az elemzők többsége 1,7 százalékra becsülte, jelezve, hogy ezt emelheti az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége. Erre jött azután az energiakrízis...
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, MVM, Mavir, áram, energia, Paks, Paksi Atomerőmű, aszály, Duna, GDP, növekedés
Nagyon rosszkor jött az energiakrízis
Paksi Atomerőmű: kihúzzák?
Fotó: MVM
Fotó: MVM
Az elmúlt napokban a gyorsan változó helyzet miatt hullámvasúton érezhettük magunkat. Főként a paksi atomerőmű fennállása óta először elkerülhetetlenné váló teljes leállítása borzolhatta a kedélyeket. A miniszterelnök legutóbbi bejelentése (ismét) némi reményt kelthetett. Magyar Péter ugyanis azt jelezte, hogy hétfőn Paksnál és Budapestnél is stagnált, vagyis legalább nem esett tovább a Duna vízszintje. Az utolsó paksi turbina továbbra is termel, napi 246 megawattos teljesítménnyel. A következő napokra vonatkozó vízügyi előrejelzések pedig kissé optimistábbak lettek.
A nyolc turbina közül az utolsó működtetésére azért van lehetőség, mert a szivattyúk kikapacsolásával 8-10 centimétert emelkedett a belső vízszint. Azért lenne jó, ha legalább ezzel az egy blokkal sikerülne kitartani, mert minél hosszabb idő telik el a teljes leállítás és az újraindítás között, annál valószínűbb, hogy jelentősebb időt vesz igénybe az újraindítás. Jelenleg természetesen az a legfontosabb, hogy semmiképpen se omoljon össze az áramellátási rendszer, de – mint mindig – a krízis elhárítása nem olcsó.
Sokba kerül az áram pótlása
A magyar energiamixnek köszönhetően a napsütéses órákban még exportálni is tudunk. Ahogy csökken a napsütés erőssége, úgy szorulunk egyre inkább importra. A szükséges pótlást az MVM tőzsdei áron és hosszabb távú szerződések alapján biztosítja. A plusz költséget a minniszterelnök napi 50 milliárd forint becsülte, de a Sándor-palotában tartott sajtótájékoztatón már annak a reményének adott hangot, hogy vélhetően sikerül ezalatt maradni.
Mint kiderült, a legolcsóbb az atomenergia, ezt követik a napelemek. Szükség esetén a régi, esetenként évek óta nem működő erőművek, illetve blokkok is elindíthatóak, de azok drágábban termelnek a jelenlegi világpiaci árnál. Nem csak az árról van szó, hanem az ellátás biztonságáról – hangsúlyozta Magyar Péter. Az ikerdeficit kialakulásának lehetőségét felvető újságírói kérdésre elmondta, hogy amióta a Tisza van kormányon a magyar költségvetés minden hónapban többlettel zárt. Ez így lesz júliusban (ez az adat még nem került nyilvánosságra, de a miniszterelnöknek már róla információja), és ebben reménykednek augusztusban is.
Lecsavarták magukat a cégek
Kapitány István, pénzügyminiszter tudatta, hogy a cégek az első összesítés szerint mintegy 250 megawattnyi önkéntes fogyasztáscsökkentési vállaltak Az újonnan érkező felajánlásokkal pedig ez az érték már 400-500 megawatt közé emelkedhet. Közzétette azt is, hogy a Mol TVK 63 megawattos, a Samsung SDI 32.8 megawattos, a MÁV pályaműködtetési társasága 22,5 megawattos, az SK és az Audi Hungaria 22 megawattos csökkentést vállalt.
Magyar Péter tegnap este arról beszélt, hogy már 630 megawatt feletti a cégek által vállalt megtakarítás. Közben Mészáros Lőrinc – egyes becslések szerint az Orbán-kormány által a mi zsebünkből akár 60 milliárd forinttal megtámogatott – tiszapüspöki izocukorgyára, a Kall Ingredients Kft.eddig nem is reagált a megkeresésre.
A Duna-Dráva Cement 11,5, a Hamburger Hungária 11,4, a Howmet-Köfém 10, a Denso pedig 9 megawattal mérsékli a hálózat terhelését. Jelentős vállalást tett többek között a Nestlé, a Jász-Plasztik, a Richter, a Mercedes, a BMW, az Egis, a Tesco, a Bosch, a Magyar Telekom és számos további magyarországi vállalat is. Ezek a döntések sok esetben többletmunkával, költséggel vagy bevételkieséssel járnak. Magyar Péter arról beszélt, hogy az energia miatti leállások, illetve kapacitáscsökkentések gazdasági hatása még nem felmérhető.A GDP alakulásán is meglátszhat majd
Az előbbiek alapján az energiakrízis egészen biztosan növekedési áldozatokkal is jár. Nem mindegy persze, hogy a jelenlegi válság meddig tart. Tavaly több tanulmányban is kimutatták, hogy a hőség önmagában is visszaveti a növekedést. A termelékenység csökkenése miatt az Allianz elemzése szerint minden egyes, 32 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű nap hatása fél napos sztrájknak felel meg. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) arra jutott, hogy a hőstressz világszerte 2,2 százalékkal csökkenti a potenciális munkaidőt.
Magyarországnak mindenesetre biztosan nem használnak az extrém időjárás miatti kiesések. Legyen az itt, vagy akár fontos gazdasági partnereinknél. Különösen annak tükrében, hogy a legutolsó adat szerint az idei második negyedévben mindössze 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első három hónapos periódushoz képest. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta, ennél valamivel nagyobb dinamikára számítottak.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy ez zsinórban már az ötödik háromhónapos periódus volt, amikor bővülni tudott a gazdaság, közel három év cikk-cakkos stagnálást követően. A GDP idei növekedését az elemzők többsége 1,7 százalékra becsülte, jelezve, hogy ezt emelheti az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége. Erre jött azután az energiakrízis...
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, MVM, Mavir, áram, energia, Paks, Paksi Atomerőmű, aszály, Duna, GDP, növekedés
