Pánik után gyors visszarendeződés

Merre tovább magyar forint és kamatok?

Fotó: clipart.com

2026. március 11. Az elmúlt napok igen csak turbulens piaci mozgásai komoly aggodalmakat keltettek a jegybanki kamatcsökkentések folytatódása, de az infláció várható alakulása terén is. Most határozottan megnyugodni látszanak a kedélyek, bár a kockázatok nem tűntek el. Nem mindegy, a közeljövőben miként alakul az olajellátás és persze az árak.

A dízel ára literenként 650 forint közelébe emelkedett volna tegnaptól – ez az iráni háború kitörése óta 80 forintos drágulás –, de a kormány ismét árstoppal avatkozott be. (Arról, hogy egyre több benzinkúton volt hiány és korlátozás, itt írtunk.) Az egy kérdés, hogy ha olcsóbban kell adni az üzemanyagot, mint amennyiért be lehet szerezni, akkor előbb-utóbb nem fogy-e el, hiszen senki nem akar ennyiért behozni, mert minden literen vesztesége van – mondta Kováts Máté, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, olajipari szakértő az InfoRádióban. Ő azonban egyelőre nem lát arra okot, hogy elfogyjanak a tartalékok, és ne legyen üzemanyag a benzinkutakon.

Az üzemanyag árak mellett persze a forint árfolyamát és a pénzpiaci kamatokat is meglökte, hogy a nagy béketeremtőnek beállított amerikai elnök, Donald Trump az izraeliekkel karöltve megtámadta Iránt. A háború kitörése előtti napon az Investing.com adatai szerint euróért elég volt 375 forintot adni. Az árfolyam erről a szintről lódult fel 400 forint közelébe. Tegnap napon belül előfordult, hogy a 383 alatti szintet is tesztelte az árfolyam. A magyar tőzsdeindex pedig tegnap 124570-en zárt, ami napon belül 3,43 százalékos, a hétfői nyitás utáni mélyponthoz képest pedig 7,8 százalékos emelkedés.

A bankközi kamatok (Bubor) az iráni háború előtt már további kamatcsökkentést jeleztek. Előtte tizenhét hónapot kellett várni arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét kamatot vágjon. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: a kedvező inflációs folyamatok, valamint a pénzügyi piaci környezet lehetővé tették, hogy a Monetáris Tanács a kamatkondíciók óvatos mérsékléséről döntsön, így az alapkamatot 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkent. A hét elején azonban nagy ugrás következett be. Mára itt is konszolidációt láthatunk.

Az infláció padlót fogott, de aligha marad így

A KSH által tegnap közzétett inflációs adat egészen fantasztikusan alacsony lett. A közel-keleti konfliktus igazán komoly tétje, hogy a magyar árak vajon ismét megugranak-e, mint ahogy azt a hiszti első napjaiban (a forint ütemes gyengülése és a szállítási költségek emelkedése miatt) feltételezni lehetett. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a lehető legrosszabbkor jött a legújabb energiaár-sokk, ilyen kedvező mutatók mellett ugyanis végre érdemben elindulhatott volna lefelé a lakosság inflációs várakozása.

A Brent olaj ára, miután hétfőn kora reggel közel 120 dollárra emelkedett hordónként, Donald Trump azon hétfői kijelentéseit követően, hogy a háború hamarosan véget ér, körülbelül 91 dollárra csökkent. Ez még mindig több mint 50 százalékkal magasabb, mint az év elején volt, kedd esti állás szerint pedig a Hormuzi-szoros továbbra sem tűnik járhatónak.

Az ING Bank friss előrejelzése szerint az infláció júniusra 3 százalék fölé mehet, az év végére pedig 4 százalék környékére nőhet a drágulás mértéke a tavalyi évhez képest. Virovácz úgy látja, hogy az éves bázisú infláció szempontjából a „legjobb” időzítéssel érkezett a sokk, mivel tízéves mélypontról kezdhet most el emelkedni az infláció. Az elemző jelezte, ha a következő hetekben oldódnának az ellátási zavarok és megnyugodnának a piacok, akkor lehet arra érdemi esély, hogy az éves infláció átlagában 3 százalék körül alakuljon.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős piaci volatilitás nem segíti az inflációs várakozások mérséklődését. Az ár- és árrésstopok, valamint adóelhalasztások miatt ráadásul valószínűleg van elfojtott infláció a rendszerben. Összességében a februári 1,4 százalékos érték minden bizonnyal éves mélypont volt. Márciusban a járműüzemanyagok árainak további emelkedése, a kevésé támogató bázishatás önmagában várhatóan 2 százalék fölé löki vissza az éves rátát. Az év utolsó negyedévében pedig – nagy előrejelzési bizonytalanság mellett – valószínűleg a célsáv fölött lesz az éves infláció.

Elveszthette a feszültségek oldására alkalmas eszközeit a kiskereskedelem

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára ismét hangsúlyozta, hogy az árrésstop eleve nem volt alkalmas az élelmiszerárak kordában tartására. A valódi probléma ugyanis szerinte nem a kereskedelmi árrés, hanem az élelmiszer termelők és beszállítók felől érkező költség alapú árnyomás. Emiatt az árrésstopnak tartós pozitív hatása nem is lehetett, káros hatásai viszont a vásárlókra ütnek vissza. A nagy élelmiszer láncok a veszteségeik miatt nem tudnak igazán jó akciókat indítani és fejlesztéseket végrehajtani, a kisebbek boltok forgalma pedig visszaesik, mert a mesterségesen nyomott árak miatt a vevők inkább a nagy láncokba járnak vásárolni.

A közeli jövőben – hangsúlyozta Kozák – megtapasztalhatjuk annak következményeit is, hogy az árrésstop miatt kiskereskedelem elvesztette az eszközeit a piaci feszültségek tompítására. A szektor egy eleve torzított árszerkezettel, és emiatt a rendszerbe beépített rugalmatlansággal néz szembe az előtte tornyosuló kihívásokkal, például a tej- és tejtermék lánc feszültségeivel, vagy a készülődő energiaválsággal.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: olaj, benzin, üzemanyag, Irán, háború, árfolyam, forint, tőzsde, pénzpiac, Bubor, kamatok, infláció, elemzők, árstop, kiskereskedelem