Kirívóan elidősödött Zala megye
2026. október 5.
Összesen 73 mutató adataival bővült a KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazása (TIMEA). Az adatokat böngészve kiderül például, hogy arányában a legtöbb idős Zala megyében él. Az idősellátás infrastruktúrájában Békés megye áll az első helyen. Utóbbi viszont toronymagasan vezet az ezer lakosra jutó halálozásban.
Mostantól rengeteg statisztikai érdekességet lehet böngészni a KSH interaktív térképén. Az alkalmazás – jelentette be a KSH – összesen 73 mutató adataival bővült. A frissítés a demográfia, a balesetek, az egészségügy, a szociális ellátás, a kereskedelem, a keresetek, a lakások, az oktatás, a gazdasági szervezetek, az ipar és az építőipar területeit érinti. A megfelelő paramétereket kiválasztva megtudhatjuk például, hogy közlekedési balesetben arányaiban nagyjából kétszer annyian sérültek, vagy haltak meg tavaly Vas és Veszprém megyében, mint Borsodban.
A megyék közül Zala rendelkezik a legidősebb korösszetétellel: 2025-ben ezer lakosra 255 idősebb (65 feletti) lakos jutott. Az öregedési index is itt volt a legmagasabb: 211,2 százalék, ami azt jelenti, hogy száz 0–14 éves gyermekre több mint 211, legalább 65 éves lakos jutott. Zala mutatója jelentősen meghaladta a második helyen álló Békés és Somogy megye értékét is. Az idősellátás infrastruktúráját tekintve viszont Békés megye áll az első helyen: 2025-ben tízezer 65 éves vagy annál idősebb lakosra 553 idősotthoni férőhely állt rendelkezésre.
Van azonban olyan mutató, amiben Békés alaposan leszerepelt: az ezer lakosra jutó halálozás 2025-ben meghaladta a 15,5 ezreléket. A legjobb, 11 ezrelék alatti értéket Pest megyében mérték. A nők születéskor várható élettartamában Vas megye vezet, megközelítve a 81 évet. Ehhez képest Pest és Győr-Moson-Sopron megyében ez a mutató 78,5 év alatti. A férfiaknál ugyanebben a legjobb érték nem sokkal múlja felül a 75 évet Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében. A sereghajtó 71,2 évvel Borsod-Abaúj-Zemplén volt.
Pest megyében a házasságoknak majdnem fele bomlott fel, Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében viszont ugyanez még az egyharmadot sem érte el. Az adathalmazból egyébként a KSH is a házasságkötéssel kapcsolatosakat emelte ki. Zala és Somogy megyében átlagosan 38,5 évesen kötnek házasságot a férfiak (az országos átlag 37,2 év), a nők legkorosabban, az országos átlag 34,3 évéhez képest 35,5 évesen Zalában fogadnak (örök?) hűséget.
Persze fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok minden házasságkötésre vonatkoznak, az első házasságkötés átlagos életkora mind a férfiaknál, mind a nőknél alacsonyabb: a férfiak átlagéletkora első házasságkötésük időpontjában 33,3 év, a nőké pedig 30,7 év volt 2025-ben. Ha megnézzük, hogy 1980-ban hogyan nézett ki ez a mutató, láthatjuk, mennyire kitolódott az első házasságkötés időpontja is: a férfiak akkor átlagosan 24,5 évesen, a nők pedig 21,8 évesen álltak először az anyakönyvvezető elé.
A házasságon kívüli élve születések arányát vizsgálva a statisztikusok szerint az adatok érdekes görbét rajzolnak ki: az 1990-es, 13,1 százalékos érték a rendszerváltás utáni „fellazuló” légkörben meredeken emelkedett, 2001-re már 30,3 százaléknál járt, és a növekedés egészen 2015-ig tartott, itt „tetőzött”, 47,8 százalékkal. Attól az évtől viszont fokozatosan csökkent az érték. A kutatók ezt jellemzően a családok otthonteremtési kedvezménye bevezetésével szokták magyarázni, a csok szabályrendszere ugyanis – bár nem szabta a támogatás feltételéül – előnyben részesítette a házasságban élőket. Ennek megfelelően a mutató 2016-tól folyamatosan csökkent, egészen a 2024-es, 23,6 százalékos szintig; 2025-ben ehhez képest kis mértékben, 24,2 százalékig emelkedett.
2025-ben a házasságon kívüli élve születések regionális gócpontja továbbra is Északkelet-Magyarországon és a dél-dunántúli régióban található, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiugróan magas, 42 százalékos, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében egyaránt 35 százalékos ez a mutató. Ezzel éles kontrasztot mutat Győr-Moson-Sopron megye, Budapest és a fővárosi agglomeráció hagyománykövetőbb vagy a családtámogatási rendszert jobban kihasználó magatartása: a legalacsonyabb arányszámot Budapest (16,4 százalék), valamint Győr-Moson-Sopron és Pest megye (egyaránt 16,7 százalék) produkálta.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: statisztika, KSH, interaktív térkép, demográfia, házasság, várható életkor
Kiderült, az országon belül hol élhetnek legtovább a magyarok
Mostantól rengeteg statisztikai érdekességet lehet böngészni a KSH interaktív térképén. Az alkalmazás – jelentette be a KSH – összesen 73 mutató adataival bővült. A frissítés a demográfia, a balesetek, az egészségügy, a szociális ellátás, a kereskedelem, a keresetek, a lakások, az oktatás, a gazdasági szervezetek, az ipar és az építőipar területeit érinti. A megfelelő paramétereket kiválasztva megtudhatjuk például, hogy közlekedési balesetben arányaiban nagyjából kétszer annyian sérültek, vagy haltak meg tavaly Vas és Veszprém megyében, mint Borsodban.
A megyék közül Zala rendelkezik a legidősebb korösszetétellel: 2025-ben ezer lakosra 255 idősebb (65 feletti) lakos jutott. Az öregedési index is itt volt a legmagasabb: 211,2 százalék, ami azt jelenti, hogy száz 0–14 éves gyermekre több mint 211, legalább 65 éves lakos jutott. Zala mutatója jelentősen meghaladta a második helyen álló Békés és Somogy megye értékét is. Az idősellátás infrastruktúráját tekintve viszont Békés megye áll az első helyen: 2025-ben tízezer 65 éves vagy annál idősebb lakosra 553 idősotthoni férőhely állt rendelkezésre.
Az életkilátásokban közel 4 éves eltérés is akad
Van azonban olyan mutató, amiben Békés alaposan leszerepelt: az ezer lakosra jutó halálozás 2025-ben meghaladta a 15,5 ezreléket. A legjobb, 11 ezrelék alatti értéket Pest megyében mérték. A nők születéskor várható élettartamában Vas megye vezet, megközelítve a 81 évet. Ehhez képest Pest és Győr-Moson-Sopron megyében ez a mutató 78,5 év alatti. A férfiaknál ugyanebben a legjobb érték nem sokkal múlja felül a 75 évet Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében. A sereghajtó 71,2 évvel Borsod-Abaúj-Zemplén volt.
Pest megyében a házasságoknak majdnem fele bomlott fel, Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében viszont ugyanez még az egyharmadot sem érte el. Az adathalmazból egyébként a KSH is a házasságkötéssel kapcsolatosakat emelte ki. Zala és Somogy megyében átlagosan 38,5 évesen kötnek házasságot a férfiak (az országos átlag 37,2 év), a nők legkorosabban, az országos átlag 34,3 évéhez képest 35,5 évesen Zalában fogadnak (örök?) hűséget.
Nagyot változott a házasságon kívül született gyerekek aránya
Persze fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok minden házasságkötésre vonatkoznak, az első házasságkötés átlagos életkora mind a férfiaknál, mind a nőknél alacsonyabb: a férfiak átlagéletkora első házasságkötésük időpontjában 33,3 év, a nőké pedig 30,7 év volt 2025-ben. Ha megnézzük, hogy 1980-ban hogyan nézett ki ez a mutató, láthatjuk, mennyire kitolódott az első házasságkötés időpontja is: a férfiak akkor átlagosan 24,5 évesen, a nők pedig 21,8 évesen álltak először az anyakönyvvezető elé.
A házasságon kívüli élve születések arányát vizsgálva a statisztikusok szerint az adatok érdekes görbét rajzolnak ki: az 1990-es, 13,1 százalékos érték a rendszerváltás utáni „fellazuló” légkörben meredeken emelkedett, 2001-re már 30,3 százaléknál járt, és a növekedés egészen 2015-ig tartott, itt „tetőzött”, 47,8 százalékkal. Attól az évtől viszont fokozatosan csökkent az érték. A kutatók ezt jellemzően a családok otthonteremtési kedvezménye bevezetésével szokták magyarázni, a csok szabályrendszere ugyanis – bár nem szabta a támogatás feltételéül – előnyben részesítette a házasságban élőket. Ennek megfelelően a mutató 2016-tól folyamatosan csökkent, egészen a 2024-es, 23,6 százalékos szintig; 2025-ben ehhez képest kis mértékben, 24,2 százalékig emelkedett.
2025-ben a házasságon kívüli élve születések regionális gócpontja továbbra is Északkelet-Magyarországon és a dél-dunántúli régióban található, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiugróan magas, 42 százalékos, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében egyaránt 35 százalékos ez a mutató. Ezzel éles kontrasztot mutat Győr-Moson-Sopron megye, Budapest és a fővárosi agglomeráció hagyománykövetőbb vagy a családtámogatási rendszert jobban kihasználó magatartása: a legalacsonyabb arányszámot Budapest (16,4 százalék), valamint Győr-Moson-Sopron és Pest megye (egyaránt 16,7 százalék) produkálta.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: statisztika, KSH, interaktív térkép, demográfia, házasság, várható életkor