Áprilisban sem drágultak az élelmiszerek
2026. május 8. Az idén áprilisban a KSH által közzétett adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapjában mértet. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalék lett a drágulás. Az élelmiszerek éves összevetésben olcsóbbak lettek, havi szinten pedig nem változtak az árak – a kedvezőtlen bázishatás ellenére.A fogyasztói árak 2026. áprilisban átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – tette közzé a KSH. Ezen belül az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül viszont 0,9 százalékkal csökkent. Az egyéb sütőipari lisztesáru ára 10,5, a büféáruké 8,2, a friss hazai és déligyümölcsé 7,0, a cukorka, mézé 6,9, az éttermi étkezésé 6,1 és a fűszerek, ételízesítőké 3,5 százalékkal nőtt. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 28,2, a vaj, vajkrémé 11,6, a burgonyáé 11,4, a sertéshúsé 8,5, a száraztésztáé 7,4, a sajté 6,2, a tejé 6,0 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 4 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,3, a külföldi üdülés 15,5, a teherszállítás 13,7, a belföldi üdülés 5,9, a sport, múzeumi belépők 8,7, a testápolási szolgáltatás 7,8, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,5 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,4, a motorkerékpárok 6,9, a használt személygépkocsik 5,0 és a szobabútorok 3,0 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 1,9, a járműüzemanyagok 0,1 százalékkal drágultak.
Kiszámolták, mit jelent a bázishatás
Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül stagnált. Ezeknek a számoknak az értékeléséhez – hangsúlyozta még az adatok megjelenése előtt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) – figyelembe kell venni, hogy a tavaly márciusban életbe lépett árrésstop „beépített inflációs sokkot” jelent. Eltelt ugyanis 12 hónap, így az összehasonlításban már tisztán az árrésstopos időszak van. Ez az a bizonyos bázishatás.
Az OKSZ számtani példával bemutatta a helyzetet. Mint leírták, az egy évvel korábban életbe lépett árrésstop miatt a választások előtt publikált utolsó, márciusi inflációs adat 3,2 százalékos élelmiszerár csökkenést mutatott a megelőző év márciusához képest. Ha tavaly április óta minden élelmiszer ára változatlan lenne, akkor az áprilisi vendéglátás nélküli élelmiszer infláció kereken 0 százalékot mutatna. A fogyasztói árindexben azonban egy áprilisi 0 százalékos áremelkedés is jelentős relatív romlás lenne a márciusi 3,2 százalékos árcsökkenéshez képest. Mivel az élelmiszerek súlya a fogyasztói árindexben mintegy 21 százalék, ez a hatás önmagában is 0,67 százalékponttal emeli meg a választások utáni első, áprilisi inflációs adatot.
Szerző: BVJ
Címkék: infláció, KSH, OKSZ, Országos Kereskedelmi Szövetség, élelmiszer, árak
