Újra jöhetnek majd a háziurak?

Tucatjával veszik a lakásokat a befektetők

Fotó: Vándor Géza
2017. december 14. Megnőtt azok száma, akik régebbi társasházakban egész szinteket, újépítésűekben pedig akár (több) tucatnyi lakást vesznek befektetésként – állapította meg egy ingatlanos elemzés. Egy másik szerint: 2014 végétől indult gyors emelkedésnek a befektetők aránya a lakáspiacon, a fővárosban a vevők 40 százaléka ilyen. A kormány őket több friss intézkedéssel is segíti.

A befektetési célból lakást vásárlók becsült aránya az összforgalmon belül 30 százalék körülire csökkent, de jelenlétük továbbra is meghatározó lesz a keresleti oldalon – állítja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Tapasztalatai szerint „speciális szegmensként” megnőtt azok száma, akik nem egy-két lakást vesznek, hanem törekednek egy „nagyobb portfolió” kialakítására.
A Duna House (DH) szerint a budapesti ingatlanpiacon 2014 végétől indult gyors emelkedésnek a befektetők aránya. Ettől kezdve egyértelműen a befektetések dominálnak a fővárosban, az ilyen célú vásárlások aránya friss jelentésük szerint jelenleg eléri a 40 százalékot. A befektetésként vásárolt lakások mérete Budapesten évek óta átlagosan 50-60 négyzetméter.
Az ilyen befektetők – derült ki az elemzésből – azokon a területeken, ahol hiányzik az új építés, régebbi társasházakban egész szinteket szeretnének megvenni. Ahol viszont van bőséges újlakás-kínálat, ilyen épületekben vásárolnak egyszerre akár (több) tucatnyi lakást. Az új lakás vásárlását, illetve ezek kiadását – magyarázza a jelenséget Valkó – kevésbé kockázatosnak, a megtérülést könnyebben, illetve biztosabban kalkulálhatónak tartják a használt lakásokénál. Emellett számukra nem probléma, ha a lakás átadása még odébb van, mivel hosszabb távra terveznek. Az értékesítés korai szakaszában vásárolva ráadásul a bevezető ár és az átadási ár közötti hozammal is kalkulálhatnak. Az ilyen típusú befektetők egyelőre magánszemélyek, a bérleti piac laza szabályozása miatt ugyanis az elemző szerint intézményi befektetők számára még nem vonzó a magyar piac.

Jó világ jön a sok ingatlant birtoklókra


Előbb-utóbb ezen a téren is változás következhet be, hiszen a kormány több intézkedéssel igyekszik segíteni a piac „fehérítését”, a befektetők helyzetének javítását. A nemzetgazdasági tárca (NGM) közleményben is büszkélkedett azzal, hogy több mint 3 milliárd forintot spórolhatnak jövőre az ingatlan-bérbeadók.

Mint tudatták: az szja-bevallások adatai szerint tavaly mintegy 100 ezren – 28 ezerrel többen, mint 2015-ben - adták bérbe az ingatlanjukat. Jövőre pedig már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét,  hiszen csak a 15 százalék személyi jövedelemadó terheli az ingatlankiadást (megússzák tehát a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetését). Fenyegetésként azt is kiemelték, hogy ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a NAV ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni.

A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre. A jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a tételes átalányadó.  A fizetendő adó szobánként évi 38,4 ezer forint. Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így.

A 38,4 ezer forint annak tükrében igen kedvező, hogy nem egy olyan bérbeadóról tudunk, aki havonta milliós nagyságrendű összeget keres jó helyen levő lakásainak kiadásából. Információink szerint már kialakult egy olyan réteg is, amely tulajdonképpen ebből él. Közben – mint arra a Habitat (már nem először) felhívta a figyelmet – egyre mélyebben szakítják szét a társadalmat azzal, hogy a jobb anyagi helyzetben levők támogatása mellett széles rétegeket taszítanak a reménytelenségbe.

Általánossá vált a drágulás


Ilyen szempontból nem túl jó hír az sem, ami az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci jelentéséből szintén kiderült, hogy az idei forgalmi adatok szerint minden területi szinten (jogállás, megye, nagyvárosok, kerületek, irányítószám-körzetek) kiegyenlítődtek az árak, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemben drágultak. A lakással már rendelkezők mindenesetre örülhetnek ennek (és piaci szempontból is igen kedvező ez a jelenség), de akinek nincs, az kisebb eséllyel pályázhat lakásra.
A fővárosban leginkább – 50 százalékkal – a XX. kerület Erzsébetfalva és Kossuthfalva kertvárosi részei drágultak. A XXIII. kerületben harmadával ugrottak meg az árak. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg viszi a prímet 23 százalékkal.
Országos szinten az átlagár a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben – amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta a kisebb településekét – most tíz százalék feletti volt az áremelkedés a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás az idén 15 százalékra mérséklődött.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem Facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok