Mindenkit érint, akinek van pihenőplasztikja

Bankoknál landol a SZÉP-kártyás pénz

Fotó: Latzer Anna
2018. március 6. Korábban azt tervezték, hogy a SZÉP-kártyákról időben fel nem használt milliárdok a költségvetésbe kerülnek, most inkább a bankoknak adják azokat. Ebből ugyanis akár a teljes megmaradt egyenleg erejéig vonhatnak le díjat. Minden kártyabirtokossal fizetési számlára vonatkozó szerződést kell kötni. A pihenőplasztik piacának korlátozását közben oldják.

Két évvel ezelőtt már közzétett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy olyan tervezetet, aminek alapján a SZÉP-kártyán megmaradt összegek a költségvetésben landoltak volna. Az akkoriban elképzelt módosítás szerint a munkáltatóknak először 2016. április 30-áig kellett volna külön kérniük, ha erre a pénzre igényt tartanak. Ellenkező esetben, sőt nyilatkozat híján is, a visszajáró pénz a központi költségvetés turisztikai célelőirányzatában landolt volna. Ebből évi 2,5 milliárdos bevételre számítottak, de végül nem lett az egészből semmi.

A most hatályos rendelet szerint a SZÉP-kártyán levő pénzt a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt összeg lejártnak minősül, ellenértékét a banknak vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának a lejárata évének június 30. napjáig (kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt).

Villámgyorsan apadhat a megmaradt összeg


A legfrissebb elképzelések is ezekhez a pénzekhez nyúlnak hozzá. Most azonban már nem a költségvetéshez kerülnének, hanem a bankok kezében maradnának a határidőre fel nem használt összegek. Az új rendelet tervezete (ezt itt nézheti meg) fenekestül felfordítja a pihenőkártya szabályozását. (Kérdés, hogy így a választási kampány derekán, miért éppen ezt tartotta igen fontos intézkedésnek a kormány, amint az is elég érdekes, ahogy a változásról, éppen annak lényegét elhallgatva számolt be a nemzeti hírügynökség.)
A pihenőplasztik karrierjét 2012-ben indította útjára a kormány. Az első években elképesztő összegek vesztek el, bár meghosszabbították a felhasználási határidőt. Ezt követően azonban egyre javult a felhasználás, de az utóbbi években ez megváltozott. 2017-ben a két évvel korábbinál 45 százalékkal magasabb összeg maradt kihasználatlanul a SZÉP-kártyákon – számolta ki az Azénpénzem.hu.
Jelentős újdonság, hogy a bank úgynevezett korlátozott rendeltetésű fizetési számlára vonatkozó szerződést köt a kártyabirtokos munkavállalóval. Így tulajdonképpen mindenki pénzintézeti ügyféllé válik, bár a pénzt továbbra is csak a korlátoknak megfelelően használhatja fel. A juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-ig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a bank díjat számíthat fel. Ennek mértéke havonta 3 százalék lehet.

Így elég gyorsan apadhat a pénz, számításaink szerint például 50 ezer forint két év alatt kevesebb mint a felére olvad. A havi levonás egyébként 1905 forinttal indulhat, a jogszabály ugyanis a brutál díj mellett még áfa áthárítását is lehetővé teszi. A rendelettervezet arról nem szól, hogy (ami elméletben mindenképpen kedvezőbbé teszi az új szabályokat, de nem ártana külön deklarálni), hogy az ügyfelek bármikor elkölthetik a megmaradt pénzt.

Új szereplők is beléphetnének


Érdemes felidézni, hogy az Európai Bíróság (EB) a várakozásoknak megfelelően egyértelműen az uniós joggal ellentétesnek mondta ki a magyar kormány gyakorlatát az Erzsébet utalvány és a SZÉP-kártya terén. A kifogások többsége pedig éppen a pihenőplasztikra vonatkozott.  Az Erzsébet átalakítása már lezajlott (némi ellentmondások azért akadnak), de a SZÉP-kártya eddig nem változott.
A bank a korlátozott rendeltetésű fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést felmondhatja, és a kártyát valamint a társkártyákat visszavonhatja, ha a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán 24 hónapon keresztül nincs pénz.
Az EB „belekötött” abba, hogy alaposan korlátozták, mely szervezetek bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát. Az előírások között szerepelt, hogy rendelkezni kell már legalább 100 ezer kibocsátott kártyával, és a 35 ezer főnél több lakosú településeken az ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartani (korábban rebesgették, hogy az állam által kijelölt három bank közül nem is mindegyik felelt meg ezeknek az elvárásoknak).

A mostani tervezetből mindez kikerült. Mindössze annyi maradt, hogy a „Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására kizárólag pénzforgalmi szolgáltató jogosult”. Az előírások megtartásának ellenőrzése a „kereskedelmi hatóság” (ezt írja elő a mostani rendelet) helyett – amúgy teljesen logikusan – a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik majd.

A SZÉP-kártya, a cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg

A kormányrendelet teljes tervezetét itt böngészheti át

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok