A cégektől még kevesebbet a magánszemélyektől még többet vonnának el

A lakosság cipeli a hátán az országot

Fotó: Azénpénzem
2018. február 7. Tavaly a központi költségvetés bevételeihez a cégek az előző évinél és a vártnál is kevésbé járultak hozzá. Közben a lakosság befizetései a 2016-os adatokat mintegy 12 százalékkal múlták felül, de a magánszemélyektől elvont pénz az előirányzatot is meghaladta. A tervek alapján 2018. még durvább lehet.

A központi költségvetés tavalyi bevételeiről a KSH által gyűjtött adatok (a részletes táblákat itt találja) szerint a gazdálkodó szervezetek befizetései 2017-ben közel 14 milliárd forinttal elmaradtak el az előző évitől. Ennek a pénznek a többségéről maga a kormány mondott le, hiszen az előirányzat eleve kevesebb volt a 2016-os teljesítésnél.

A céges befizetések majdnem 2 százalékos csökkenése mellett a lakosságtól közvetlenül származó bevételek majdnem 12 százalékkal nőttek (a forgalmi adó nem ebben a blokkban van, pedig annak nagy részét is a magánszemélyek kénytelenek állni). Ez is tudatos folyamat volt, hiszen a terv is eleve hasonló arányt tartalmazott.

Magasabb fokozatra kapcsolnak 2018-ban


Mondhatjuk, hogy az idén az eltérés még magasabb fokozatra kapcsol. Az előirányzat szerint ugyanis a gazdálkodó szervezetektől még a tavaly teljesített befizetéseknek is csak a 86 százalékát várják el. A kormányzat tehát a cégek állami terheit 14 százalékkal csökkenti. Közben a lakosságtól még a 2017-ben befolyt pénznél is 8,6 százalékkal többet vár el. Az szja 9 százalékkal, az egyéb adókból befolyó bevétel pedig a tervek szerint 16 százalékkal lehet magasabb a tavalyinál.

A központi költségvetés néhány bevétele (millió Ft)
MegnevezésBefolyt 2017.Előirányzat 2018.
Gazdálkodó szervezetek befizetései1 563 7301 350 260
Fogyasztáshoz kapcsolt adók*4 878 9215 254 346
Lakossági befizetések**2 147 3432 331 700
*az áfa és fogyasztási adó mellett ide tartozik a távközlési és a biztosítási adó, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat terhelő tranzakciós illeték is
** Ez az szja és egyéb (közte a kocsikra fizetendő) adókból, illetékekből tevődik össze

Az előző számokban pedig a fogyasztáshoz kapcsolt adók mellett nincsenek benne azok az elvonások sem, amelyek miatt drágábbá váltak például az autóbiztosítások vagy a pénzügyi szolgáltatások, de a telefonálás is. Az autósok ezek 2013-as bevezetése óta az előző év végéig összesen 153 milliárd forintot fizettek a díjakon (amelyekért legalább jár szolgáltatás) felül az állam számára. A pénzügyi szolgáltatásokat használók (ebben a nem magánszemélyek is benne vannak) zsebéből ugyanebben az időszakban 1162 milliárdot húztak ki. Távközlési adóra 265 milliárd forint ment el. Ennyivel kellett tehát többet kifizetniük az ügyfeleknek, mint amennyi a számukra nyújtott szolgáltatás egyébként került volna.

Áttételesen (vagy nem is annyira áttételesen) az önkormányzatok helyzete is befolyásolja az ott élők terheit. A helyi önkormányzatok költségvetési befizetései pedig a statisztika szerint 2017-ben majdnem 2,5 szeresére rúgtak az előző évinek. Az idei előirányzatban pedig már ezt a nagyobb összeget fejelték meg több mint 7 százalékkal.

Előfordulhat persze, hogy külön tételként előbb-utóbb az önkormányzatok is megszűnnek majd. Ahogy ez történt az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítás alap esetében. Utóbbiak ugyanis már egyáltalán nem szerepelnek külön soron a statisztikában, hiszen az államkincstár részévé váltak.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok